A nemzeti természetvédelmi területként nyilvántartott Tőkésiág a Dél-Szlovákiában, a Duna menti síkságon elterülő mezőgazdasági vidék szívében terül el. Területe 306 ha. Teljes hossza kb. 25 km. Ebből vízfolyás kb. 18 km, amelynek nincs forrása - a meder alján feltörő talajvízből táplálkozik. A múltban a Tőkésiágat gyakran látogatták a halászok és vízisportolók. 1993-tól a Szlovák Környezetvédelmi Minisztérium által nemzeti természetvédelmi területté lett nyilvánítva.
                                                                                        
   
Régió térkép

   

TERMÉSZETVÉDELMI ÖVEZETEK:


■ ■ ■
  Dunatőkési vizimalom

A falazott malomházzal rendelkező dunatőkési malom 1920-1922-ben épült. A malom műszaki műemléknek számít, alapjait kő és részben beton alkotja, falait égetett téglából építették, a pántolt tető fedőanyagaként az eternit szolgált, a tető szerkezete szerint nyeregtető.

Maga a malom partra épített, alulcsapós szerkezetű vízimalom, deszkakerékkel. A külső, vasból készült malomkerék fa fogazata eredetileg fedett volt. A malom 1945-1942 között működött

 


■ ■   Dunatőkési nemzeti tájvédelmi park

A nemzeti természetvédelmi területként nyilvántartott Tőkésiág a Dél-Szlovákiában, a Duna menti síkságon elterülő mezőgazdasági vidék szívében terül el. Területe 306 ha. Teljes hossza kb. 25 km. Ebből vízfolyás kb. 18 km, amelynek nincs forrása - a meder alján feltörő talajvízből táplálkozik.

Szélessége a parti növényzettel együtt 25 - 70 m. Dióspatony község területén kezdődik, érinti Dunatőkést, Felsővámost, Vásárutat, majd Nyárasdon ömlik a Kis Dunába. A Tőkésiág szépségéről ismert. A helyi lakosok Tőkésiágnak hívják, az Osztrákok Elizabeth Fluss-nak. A vízi élet nagyon gazdag. Sok féle élőlény és hal él itt, melyek tisztes méreteket érnek el.
A halászat, természetesen, mint ahogy más rezervátumokban is, szigorúan tilos. A Tőkésiágban található élőlények kutatása még nincs befejezve. Nagyon sok fajta vízi és mocsári madár él itt: vadkacsa, búbosvöcsök, szárcsa, szürke gém, hattyú, fűggőcinege és a védett jégmadár. Néha a Dunáról iderepülnek a sirályok. A víz mellett él a fakó pézsmapocok, a sün, a mezei nyúl, az őz, a róka, a menyét.

Bő itt a növényzet is. A part fákkal és bokrokkal van benőve, található többek között kocsányos tölgy, mezei juhar, fekete és fehér nyár, fűz és fekete bodza. A parti növényzetet a vízzel a mocsári növényzet köti össze: a széleslevelű és keskenylevelű gyékény, a nád, a békaszőlő. A vízben sokféle vízinövény él, mint a fehér tündérrózsa, vagy a tavirózsa, melyek sok helyen összefüggően takarják a vízfelszínt.

A múltban a Tőkésiágat gyakran látogatták a halászok és vízisportolók. 1993-tól a Szlovák Környezetvédelmi Minisztérium által nemzeti természetvédelmi területté lett nyilvánítva. A természetvédelmi szervek igyekeznek megtartani itt a nyugalmat és a csendet, hogy minden állat és növény zavartalanul tudjon fejlődni és szaporodni.

A Dunaszerdahelyi Járási Hivatal természetvédői bíznak abban, hogy a községi hivatalok, mezőgazdasági üzemek és a készséges polgárok segítségével sikerül a Tőkésiág nemzeti természetvédelmi területet megvédeni a következő generációk részére.


■ ■ ■   Csicsói holtág

A természetvédelmi terület 136 ha-on terül el, ebből 76 ha-t a víztározó és 58 ha-t a sűrű füzes-nyárfás erdő alkot. A Duna menti síkság középső részén található, Csicsó községtől nyugatra. Az ártéri természet minden szépségével felruházva képviseli a Duna-holtág maradványát, ritka vízi növény- és állatvilág társulásával.

A terület központját maga a holtág alkotja, amely a múlt század végén alakult ki a Duna észak-keleti szakaszán. A vízszintet a közeli Duna befolyásolja, a holtág mélysége 3-7,5m között mozog. Éghajlat szempontjából a legszárazabb és legmelegebb területek egyike - tengerszint feletti magassága 112 m. A természetvédelmi terület külső kerületén húzódik a töltés, amelyet vízparti élővilág jellemez, és amely átmenetet jelent a tó és a környező szántóföldek között. A terület dél-nyugati részén a bokortársulásokkal tarkított kultúrsztyepp a meghatározó tájvonás, a meder nyugati partját sűrű nád, gyékény és fűz alkotja.


■ ■ ■   Dunaártér / Dunaártér / Národný park Dunajské luhy

A Duna 36 km-es szakasza ezen nemzeti park része. Ártéri erdőinek életritmusát a Duna akár 7 méteres szintkülönbséggel is járó áradásai befolyásolják.

Ezen változó körülmények hatással vannak a következőkre:

1. különböző életterek
- tok Dunaja
- a Duna folyása
- régi mellékágak, különböző mocsaras területek
- szigeti és parti kavicsosok
- lapos partok a víz és a szárazföld közti átjárással
- meredek partok
- ártéri erdő (kemény és puha), lejtőerdő
- rétek és kavicsosok szárazságkedvelő növényekkel

2. fajok sokfélesége
- több mint 700 magas növényfaj
- emlősök több mint 30, madarak több mint 100, csúszómászók 8 és
  kétéltűek 13 faja, valamint több mint 50 halfaj,
- szárazföldi és vízi gerinctelenek változatos palettája.

A Donau-Auen Nemzeti Park 1997-ben megkapta a nemzetközi közösség elismeréseként a minőségpecsétet, amelyet csak megkülönböztetett védettségű területek kaphatnak meg.

A mi Dunaöblözetünk:
- "zöld közösség" Bécs és Pozsony agglomerációja között
- Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű összefüggő, érintetlen és teljesen
  természetközeli ilyen jellegű tájegysége
- a Duna - itt még hegyi folyó jellegű - majdnem teljesen szabad átfolyási
  dinamikája által meghatározott szakasz
- ökorendszerek komplexuma, amely életkörnyezetek, növény- és állatfajok
  sokféleségét képes felmutatni
- számos veszélyeztetett növény- és állatfaj hazája és menedékhelye
- számos természeti szépség lelőhelye
- az áradási víztömeg természetes gyűjtőhelye
- kiváló minőségű ivóvíz forrása
- a régió éghajlatának szabályozója és "zöld tüdeje"
- kellemes pihenőhely.

A fentiek elegendő okot szolgáltatnak arra, hogy óvjuk és védjük ezt a páratlan értékű területet.

 
     
 

Copyright (c) Czajlik Ranch May 2012. All rights reserved. Webdesign: gART